Az exobolygók több szempont szerint is osztályozhatók, az alábbiakban ezekbõl mutatunk be néhányat.

Az exobolygókat elsõ közelítésben elsõ és második generációs planétákra osztják. Az elsõ generációs planéták a csillag keletkezése során megjelenõ protoplanetáris korongból állnak össze, míg a második generációs exobolygók a csillag halála után keletkeznek, például a szupernóva-robbanás törmelékébõl. A további felosztások általában a pályák helyzetébõl indulnak ki.

Exobolygóknak nevezzük a Naprendszeren kívüli bolygókat. A definíció egyszerûnek hangzik, de még a Naprendszerben is vitatkoznak azon, hogy mely égitest tekinthetõ bolygónak. Jelenleg az exobolygókhoz sorolnak minden Naprendszeren kívüli, csillag körül keletkezett égitestet, amelynek tömege kb. 13 jupitertömeg alatti, ugyanakkor nagyobb egy nehezen definiáható alsó határnál - ennek meghúzása az egyik probléma a Naprendszerben is. Annyit kijelenthetünk, hogy a csillagok körüli porszemcséket nem tekintik exobolygóknak, de a 100-1000 km-es testeket már igen.

Féléves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat második részében a bolygók születésének folyamatát és a Naprendszeren kívüli bolygókat ismerhetik meg.

Egy protoplanetáris korong fantáziarajza (NASA)

Asztrobiológia

Az asztrobiológia nem egy új vagy önálló tudományág.

Az elõzõekben vázoltak szerint keletkezett elemek felhalmozódnak a csillagközi térben, illetve néhány képviselõjük ott helyben alakul ki, amelyek a továbbiakban molekulákká kombinálódnak.

Az eddigi megfigyelések alapján kb.150 különbözõ molekulát sikerült azonosítani a csillagközi térben, köztük olyan hosszú láncú alkotórészeket is, mint pl. a glikoaldehidet (HOCH₂CHO). A földi élet keletkezéséhez szükséges összetett szerves molekulák közül sok a csillagközi térben is elõfordul - akár onnan is érkezhettek bolygónkra.

A csillagokban keletkezett atommagoknak ki kell jutniuk a csillagközi térbe, hogy újabb csillagok és bolygók anyagába beépüljenek. Ennek egyik lehetõsége a szupernova-robbanás. Utóbbi robbanásból alapvetõen két fajtát különítenek el. Egyikük az Ia típusú szupernóva-robbanás, amely kisebb tömegû csillagok élete végén visszamaradt fehér törpékhez kapcsolódik. Erre olyan kettõs rendszerekben kerül sor, ahol a fehér törpére a társáról anyag áramlik át, és a rajta halmozódó anyag mennyisége meghalad egy kritikus értéket.

Féléves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat bevezetõ részében megvizsgáltuk, mi az asztrobiológia, melyek a fõ kutatási területei és mi adja ezek aktualitását, illetve bemutattuk a "kurzus" tematikáját. Az elsõ részben most arról olvashatnak, hogyan keletkeztek a periódusos rendszer elemei, miként jutottak ki a világûrbe, végül pedig ott hogyan álltak össze olyan bonyolult szerves molekulákká, amelyek késõbb alapanyagként szolgáltak a földi vagy - esetleg máshol - a földihez hasonló élet keletkezéséhez.

A bolygónk felszínén található vizeket együttesen hidroszférának nevezzük.Ez magába foglalja az óceánokat,tengereket,folyókat,tavakat,mocsarakat,gleccsereket,a sarkvidékek jegét stb.A víz jelentõs része az évmilliókon keresztül lejátszódott vulkáni mûködés során felszabadult vízgõzbõl származik,e vulkáni aktivitás a multban sokkal gyakoribb jelenség volt,mint ma.A vízgõz felhõk formájában csapódott ki,következésképpen esõt idézett elõ.A Föld vízkészletének jelentõs része az óceánokban található,melyek a felszín közel háromnegyedét borítják.

A Naprendszer bolygói közül a Föld az egyetlen,amely életet hordoz a hátán.Ez az abolygó,mely tartósan mérsékelt hõmérsékletével biztosítja a víz és a légkör jelenlétét.A kéreg geológiailag nagyon aktív,és folyamatosan változó.A Földnek egyetlen kísérõje van,a Hold.

A Föld szilárd bolygó,sok különféle tulajdonságú réteg veszi körül az izzó magot.A kéreg a legkülsõ réteg -az,ahol az élet létezik.A kéreg nem egy változatlan szerkezet,csak egy tényezõ állandó benne:a sokféle mozgás és jelenség (vulkánok,földrengések stb.)

Az ûrhajósok elõszeretettel nevezik a Földet kék bolygónak.A kék színt a földkéreg felületén elhelyezkedõ óceánok és a légköri gázok okozzák,melyek megteremtik az élet lehetõségét.A Földünket borító vízburok és az atmoszféra egyedülálló az egész Naprendszerben.

Méretét tekintve Földünkre a Vénusz hasonlít legjobban,amely a hajnali és alkonyati égbolt egyik legfényesebb égiteste.Az ûrkorszak kezdetéig a sûrû légkör miatt a bolygó felszínformái ismeretlenek voltak.A felszínen nagyon magas a hõmérséklet.A Vénusznak nincsen holdja.

Általános jellemzõk

Közepes naptávolság: 108000000 km

Tömeg: 0.81 földtömeg

Átmérõ: 12102 km

A nap hossza: 243 földi nap

Az év hossza: 225 földi nap

Felszíni hõmérséklet: 480°C

A Vénusz belsõ bolygó,melynek mérete és tömege hasonló a Földéhez.Mielõtt még lehetõség nyílott felszínének tanulmányozására,úgy gondolták,tengerek borítják.Az ûrszondák megállapították,hogy talaja teljesen száraz,és a hõmérséklet elérheti a 480°C-ot,ami megakadályoz bármilyen fajta életet.A Vénusz egyikfeltünõ sajátossága,hogy tengelyforgásának iránya ellentétes a Naprendszer többi bolygójával (ilyen még az Uránusz).Ennek oka talán egy valamikori nagyméretû meteorit becsapódása lehet.A Vénusz az egyetlen bolygó,ahol a nap hosszabb,mint az év.