A Naprendszer messze legnagyobb tagja egy gáznemû sugárzó gömb, a Nap.

• átmérõ: 1,390,000 km.
• tömeg: 1.989e30 kg
• a mag hõmérséklete: 15,000,000 K.
• felszíni hõmérséklet: 5800 K

• A Naprendszer tömegének 99,87%-a koncentrálódik benne, a fennmaradó rész háromnegyedét pedig a Jupiter teszi ki. Átmérõje a Földének 109, míg a Jupiterének közel 10-szerese. Óriási tömege révén a Nap hatalmas gravitációs erõt fejt ki, s ez az erõ tartja együtt a rendszert, és irányítja valamennyi bolygó és kisebb égitest mozgását is.

• A Napból áradó fantasztikus mennyiségû energia elsõsorban közeli ibolyántúli, látható és infravörös sugárzás formájában hagyja el a csillagot, de emellett a Nap kisebb mennyiségben mindenféle más sugárzást is kibocsát, a gamma- és röntgensugaraktól egészen a rádióhullámokig.

A Hold Földünk egyetlen természetes kísérõje.

• Földtõl mért közepes távolsága: 384,400 km
• átmérõ: 3476 km
• tömeg: 7.35e22 kg

Luna a római mitológiában az éjjeli fény istennõje.

• A Hold keringési ideje 27,3 nap. Elliptikus keringési pályája folytán a Földtõl mért távolsága a földközeli 356410 km és a földtávoli 406680 km között ingadozik.

A Plútó a Naprendszer legkülsõ és messze a legkisebb bolygója.

• Naptól mért átlagos távolsága: 5,913,520,000 km (39.5 CSE)
• átmérõ: 2320 km
• tömeg: 1.32e22 kg

A görög mitológiában Hadész istennek, az alvilág urának egyik elnevezése.

• A Plútó nemcsak a legkisebb bolygó, hanem hét naprendszerbeli holdnál is kisebb,
  ezek a Hold, Io, Europa, Ganymede, Callisto, Titan és a Triton.

• A Plútó pályasíkja kicsit több mint 17 fokos szöget zár be az ekliptikával, amely az összes ismert bolygó pályahajlása közül a legnagyobb.

  Uránusz és a Neptunusz bolygók elõre jelzett és valóságosan megfigyelt állásainak eltérése vezetett el 1930-ban a Plútó fölfedezéséhez.

Neptunusz

A Neptunusz a Naptól a nyolcadik, átmérõje szerint pedig a negyedik legnagyobb bolygó.

• Naptól mért közepes távolsága: 4,504,000,000 km (30.06 CSE)
• egyenlítõi átmérõ: 49,528 km; sarki átmérõ: 48600 km
• tömeg: 1.0247e26 kg

Az egyik legõsibb római isten. A provinciákban a helyi víz- és tengeristenekkel tartották azonosnak. A görög Poszeidónnal azonosították, aki a görög mitológiában az egyik olümposzi fõisten, a tenger királya, Kronosz és Rheia egyik fia, Zeusz fivére.

Uránusz

Az Uránusz a Naptól a hetedik, átmérõje szerint pedig a harmadik legnagyobb bolygó.

• Naptól mért közepes távolság: 2,870,990,000 km (19.218 CSE)
• egyenlítõi átmérõ: 51,118 km; sarki átmérõ: 49946 km
• tömeg: 8.686e25 kg

A görög mitológiában az eget megszemélyesítõ isten, Gaia-Földanya férje, az elsõ, legõsibb istennemzedék képviselõje. Kronosz (Szaturnusz), a titánok és a küklopszok apja.

• Az Uránuszt a csillagászat történetének egyik legjobb megfigyelõje, Sir William Herschel fedezte fel 1781.

Mars

A Mars a Naptól a negyedik, méret szerint a hetedik legnagyobb bolygó.

• Naptól mért közepes távolsága: 227,940,000 km (1.52 CSE)
• átmérõ: 6,794 km
• tömeg: 6.4219e23 kg

Mars Itália és Róma egyik legrégebbi istene. A római mitológiában Mars (görögöknél Arész) hadisten, akinek a városfalakon kívül, a Mars-mezõn emeltek templomot, mivel fegyveres hadak nem vonulhattak be a város területére. Neki szentelték a március hónapot, azaz a régi kalendárium elsõ hónapját, amikor a télûzõ szertartásokat végezték.

Szaturnusz

A Szaturnusz a Naptól a hatodik, méretét tekintve a második legnagyobb bolygó.

• Naptól mért távolsága: 1,429,400,000 km (9.54 CSE)
• egyenlítõi átmérõ: 120,536 km; sarki átmérõ: 108,728 km
• tömeg: 5.688e26 kg

Szaturnusz az egyik legõsibb római isten. A vetés, a vetõmag istene, a könyörtelen idõ jelképének tekintették. A görög mitológiabeli titánnal, Kronosszal azonosították; aki apját Uránoszt megcsonkítva, feleségül véve saját leánytestvérét Rheiát került az égi trónra; és akinek azt jósolták, hogy egyik fia fogja megfosztani a trónjától.

Jupiter

A Jupiter a Naptól az ötödik és messze a legnagyobb bolygó. Tömege kétszer akkora mint az összes többi bolygóé együttvéve.

• Naptól mért közepes távolsága: 778,330,000 km (5.20 CSE)
• egyenlítõi átmérõ: 142,984 km; sarki átmérõ: 133,708 km
• tömeg: 1.900e27 kg

A római mitológiában Jupiter az ég, a nappali világosság, a vihar istene, az istenek királya, akit a görög Zeusszal azonosítottak. Zeusz a görög mitológiában a legfelsõbb istenség, az istenek és emberek ura, az olümposzi isteni család feje; nevének jelentése "fényes égbolt".