A Naprendszer bolygói közül a Föld az egyetlen,amely életet hordoz a hátán.Ez az abolygó,mely tartósan mérsékelt hőmérsékletével biztosítja a víz és a légkör jelenlétét.A kéreg geológiailag nagyon aktív,és folyamatosan változó.A Földnek egyetlen kísérője van,a Hold.

A Föld szilárd bolygó,sok különféle tulajdonságú réteg veszi körül az izzó magot.A kéreg a legkülső réteg -az,ahol az élet létezik.A kéreg nem egy változatlan szerkezet,csak egy tényező állandó benne:a sokféle mozgás és jelenség (vulkánok,földrengések stb.)

Az űrhajósok előszeretettel nevezik a Földet kék bolygónak.A kék színt a földkéreg felületén elhelyezkedő óceánok és a légköri gázok okozzák,melyek megteremtik az élet lehetőségét.A Földünket borító vízburok és az atmoszféra egyedülálló az egész Naprendszerben.

A Föld állandó mozgásban van.Planétánk a többi bolygóval együtt a Nap mozgását is követi a galaxison keresztül,de ez nincs hatással mindennapiéletünkre.Nagy jelentősége van azonban a forgásnak,melynek következménye a nappalok és éjszakák váltakozása,valamint a Nap körüli keringés,mely az évszakokat alakítjaki a mérsékelt égövben.

A Föld nem egy elszigetelt ponja az űrnek,hanem sokkal inkább a többi égitest és főként a Nap hatásának kitett bolygó.A csillagról hatalmas menyiségű különféle sugárzás,rádióhullámok,fény,hő stb. éri planétánkat.A Hold szintén kifejti hatását a földi árapályjelenség során.

Általános jellemzők

Ezt az egyetlen bolygót,ahol élünk,használjuk kiindulási pontként,amikor más égitesteket tanulmányozunk.Ezért van az,hogy a többi bolygó adatait -a tömeget,a gravitációt vagy a tendelyforgási időt- a Földéhez viszonyítjuk.S bár a föld az otthonunk,számtalan olyan jellegzetessége van,melyet még nem ismerünk pontosan.A 20. század utolsó harmadától kezdődően az űrhajók és űrállomások lehetőséget adtak arra,hogy a Földet távolról tanulmányozzuk,éstisztázódjon néhány megoldatlan rejtély.

A Föld csillagászati jellemzői

Közepes naptávolság: 149600000 km

Tömeg: 5.97x10 a tizenötödiken millio tonna

Átmérő: 12756 km

A nap hossza: 24 óra

Az év hossza: 365.25 nap

Felszíni hőmérséklet határértékei: -89°C,+58°C

A gravitációs gyorsulás a Föld felszínén 9.81 m/s a négyzetenA Föld felszínének elhagyásához az űrhajónak 11.2 km/mp sebességre kell felgyorsulnia.

A Föld eredete

Bolygónk a Nappal egy időben keletkezett,amikor egy ősi csillag szupernóvaként felrobbant,és az ebből származó hatalmas mennyiségű anyag összesűrűsödött.Az anyag legnagyobb része a Napban összpontosult,a maradékból képződtek a bolygók úgy,hogy a nagyobb kőzetdarabok halmaza maga köré vonzotta a port és a kisebb anyagi részecskéket.Ez a foyamat néhány százmillió évig tartott.Az újonnan formálódott bolygó jelentősen felmelegedett,amikor a benne lévő radioaktív anyagok felbomlottak és megolvadtak.Ezután a külső rétegek lehűlésével a felszín megszilárdult,és kialakult a kéreg.

Az újonnan kialakult Föld nem rendelkezett légkörrel,és számtalan kőzetdarabbal való ütközést kellett elszenvednie,ami felmelegedést okozott.

A Föld pusztulása

Bolygónk sorsa a Napnak mint csillagnak a fejlődésétől függ.Amikor csilagunk elfogyasztja összes hidrogén- és héliumkészletét,tekintélyes méretnövekedéssel vörös óriás csillaggá alakul.A közeli bolygókat,így a Merkúrt és a Vénuszt elnyeli a hatalmas naptömeg,Földünkön olyan jelentős lesz a felmelegedés,hogy az élet minden formája eltűnik.A felszín sivataggá válik,az óceáni medencék teljesen kiszáradnak,és a táj hasonló lesz ahhoz,amit a Marson láthatunk.

1;Mivel a Napnak még ötmilliárd évre elegendő készlete van,bolygónknak is sok ideje van hátra.

Bolygónk belső szerkezete

Földünk egy szilárd kéreggel rendelkező bolygók közül (ilyen még a Merkúr ,a Vénusz,és a Mars);az óriásbolygókkal összehasonlítva -Jupiter,Szaturnusz,Uránusz és a Neptunusz,melyek gázból épülnek fel-kisméretű.A Föld legbelső része a mag,melynek anyaga elsődlegesen vas és nikkel;két részből tevődik össze,egy szilárd belsőmagból,és egy folyékony külső magból.Ezt követi a köpeny,melynek mélyebben lévő része szilárd,de a felső része már képlékeny,végül a kéreg következik,melyet kőzetburoknak (litoszféra)neveznek;ez a legvékonyabb réteg,és szilárd anyagokból áll.A kéreg felszínén helyezkednek el az óceánok és a tengerek (amelyek a vízburkot,a hidroszférát alakítják),valamint az atmoszféra,a levegő amit belélegzünk.

Viszonylag keveset tudunk a Föld belsejéről.A legmélyebb kutatófúrás iscsak 15 km-re hatolt a kéregbe.A kéreg vastagsága 70 km.Az alsó része a sziliciumban és magnéziumban gazdag szima,melynek a tetején helyezkedik el a sziliciumban és aluminiumban gazdag szial.

A köpeny mintegy 2500 km vastagságú,a képlékeny része mintegy 200 km-es zónát foglal el közvetlenül a kéreg alatt.A köpeny jelentősmenyiségű szilikátvegyületet,sok vasat és nikkelt tartalmaz.A mag sugara 3500 km,és magas a sziderittartalma (Fe2O3)

A föld legkülső része,a kéreg nem egyenletes,hanem meglehetősen változatos vastagságú.Vékonyabb az óceánok alatt,és vastagabb a szárazföldek területén,de a különbség kiegyenlítődik a sűrűségben;ahol a kéreg vékonyabb,ott anyaga sűrűbb,ahol pedig nagyobb a vastagsága,kisebb a sűrűsége.Így egyensúlyi helyzet áll fenn,az egész földkéreg súlya mindenütt azonos.

A könnyű elemek vastag kéregben,illetve a nehezebb elemek vékony kéregben való elosztása a kéregegyensúly (izosztázia) jelensége.

A földköpeny anyaga a vulkánok területén kerül a felszínre -utat találva a kérgen keresztül.A magas gáztartalmú "habos láva" a vulkáni kráter nyílásán át tör afelszínre,és a kihülésután könnyű kőzet,horzsakő képződik belőle.A kontinensek,melyek a öpeny tetején úsznak,lassan változtatják helyzetüket.Így Európa és Amerika az évmilliók során egyre távolabb kerül egymástól,melynek eredményeként az Atlanti-óceán egyre szélesebb lesz.A kontinensek mozgása a kontinensvándorlás.Ennek következtében a szárazföldek egyes részei emelkednek,míg mások süllyedő mozgást végeznek,a kőzettömegek nyomásának eredményeként.

A kék bolygó

A bolygónk felszínén található vízeket együttesen hidroszférának nevezzük.Ez magába foglalja az óceánokat,tengereket,folyókat,tavakat,mocsarakat,gleccsereket,a sarkvidék jegét stb.