A bolygónk felszínén található vizeket együttesen hidroszférának nevezzük.Ez magába foglalja az óceánokat,tengereket,folyókat,tavakat,mocsarakat,gleccsereket,a sarkvidékek jegét stb.A víz jelentős része az évmilliókon keresztül lejátszódott vulkáni működés során felszabadult vízgőzből származik,e vulkáni aktivitás a multban sokkal gyakoribb jelenség volt,mint ma.A vízgőz felhők formájában csapódott ki,következésképpen esőt idézett elő.A Föld vízkészletének jelentős része az óceánokban található,melyek a felszín közel háromnegyedét borítják.

1;A Földön 1 385 984 610 köbkilóméter víz található.A tengerek sós vize az összes vízkészlet 96,54%-a.

Tudomásunk szerint élet csak azon a bolygón lehetséges,ahol folyékony víz található.Néhány bolygón előfordul a víz,de csak jég formájában.

A kontinensek közötti süllyedések tárolják az óceánok vízét;az óceánok peremét tengerek határolják.Három nagy óceánunk az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán.Az óceánok aljzata nem egyenletes: hosszú hegyláncok tagolják.Néhány hegycsúcs a vízszint fölé nyúlik szigeteket alkotva az óceánban,például az Azori-szigetek vagy Izland.Az óceánokban hatalmas áramlások vannak,egyesek hidegek,mások meleg áramlatok.A tengeráramlásoknak fontos éghajlat-módosító szerepük van.A víz lecsökkenti a hőmérsékletkülönbségeket,kiegyenlített napi és évi hőingadozást hoz létre.

Az északi félgömbön az óceánok 154 millió négyzetkilométert,a szárazföldek mintegy 100 millió négyzetkilóméter területet foglalnak el.

A déli félgömbön az óceánok 206 millió négyzetkilómétert,a szárazföldek mindössze 48 millió négyzetkilóméter területet foglalnak el.

Alégkör

Kezdetben Földünknek a maitól eltérő légköre volt.Amikor a vulkáni működés által kibocsátott vízgőz esők formájában kicsapódott és lehullott,elkezte feltölteni a bolygó legalacsonyabb fekvésü területeit,kialakítva az óceánokat.Az első növények ezekben az óceánokban jelentek meg,és megkezték az oxigéntermelést,majd az oxigén felszabadításával az ősatmoszférát a mai oxigénben gazdag légkörré alakították át.

A meteorólógiai térképek állandó változást mutatnak - ez a légkör sajátossága.Felhőfrontok vonulnak a szelek szárnyán - esőt,napsütést,emelkedő vagy éppen csökkenő hőmérsékletet okozva.Ezek az időjárási jelenségek csak az alsó légkörben játszódnak le,és bennünket is közvetlenül érintenek.A tengerszint feletti magaság növekedésével csökken az oxigénszint,és leesik a hőmérséklet.

A felszíntől felfelé haladva a légkörnek sok rétege különíthető el;10 km-es magasságig húzódik a troposzféra,ahol élni tudunk;50 km-es magasságban van a sztratoszféra és 100 km magasságban a mezoszféra felső határa.Ettől felfelé 1000 km-ig tartó területen alakul ki a sarki fény jelensége (ez a réteg a termoszféra,fölötte az exoszféra).A legkülső réteg,mintegy 100000 km távolságig tart,mely magába foglalja a magnetoszférát.

Az ózonréteg védőpajzsa 40km magasságban helyezkedik el a földfelszín felett.

A légkörnek az a szerepe,hogy védelmet nyujtson a halálos sugárzás és a meteoritok ellen.

Napi mozgás

A nap az idő egyik fontos alapegysége.Ez az a periódus,amely alatt bolygónk egyszer megfordul a tengelye körül.Ha egy megfigyelő egy bizonyos pontról szemléli az égitestek mozgását,azt látja hogy körbefordulnak,és egy idő után visszaérnek eredeti helyükre,majd ismétlődik az egész.A teljes körbefordulás 360°,így bolygónk óránként 15°-ot fordul el.Nem érezzük sem a Föld tengely körüli forgását,sem a Nap körüli keringését,mert mi is ugyanazzal a sebességgel haladunk.Ez hasonló ahhoz,ha autóval vagy repülővel utazunk.A sebességet csak akkor érzékeljük,ha kinézunk az ablakon.

1;A Föld forgási sebessége az Egyenlítőnél 461 méter másodpercenként.A forgási sebesség a póluson (pontosan ott,ahol a képzeletbeli forgástengely döfi a felszínt) 0m/sec.

Az évszakok jelensége magába hordozza a nappalok hosszának és a napsugarak hajlásszögének változását az év különböző időpontjaiban a Föld sok részén,az Egyenlítőt kivéve.Az év egy részében ez rövidebbnappalokat és alacsonyabb hőmérsékletet eredményez,amit télneknevezünk,más napokon a hőmérséklet magasabb ,és a nappalok hosszabbak,ami a nyár jellemzője.Ez annak a következménye,hogy a Föld tengelye 66,5°-os szöget zár be Nap körüli keringésének síkjával.

Amikor a Föld tengelyferdeségének következtében az északi félgömb irányul a Nap felé,nyár alakul ki,ugyanekkor a déli félgömbön tél van.Azt amikor anapsugarak hajlásszöge a legnagyobb,napfordulónak nevezzük: nyárinapforduló az északi félgömbön,téli napforduló a déli félgömbön.Ellentétes napállás esetén a helyzet fordítottan ismétlődik.A köztes helyzetekben a félgömbtől függően tavaszi és őszi napéjegyenlőségről beszélünk.A napéjegyenlőségek napján a nappal és az éjszaka hossza azonos (a tavaszi napéjegyenlőséget követzően a nappalok hosszabbak,az őszi napéjegyenlőség után rövidebbek lesznek az északi féltekén).