Uránusz

Az Uránusz a Naptól a hetedik, átmérője szerint pedig a harmadik legnagyobb bolygó.

• Naptól mért közepes távolság: 2,870,990,000 km (19.218 CSE)
• egyenlítői átmérő: 51,118 km; sarki átmérő: 49946 km
• tömeg: 8.686e25 kg

A görög mitológiában az eget megszemélyesítő isten, Gaia-Földanya férje, az első, legősibb istennemzedék képviselője. Kronosz (Szaturnusz), a titánok és a küklopszok apja.

• Az Uránuszt a csillagászat történetének egyik legjobb megfigyelője, Sir William Herschel fedezte fel 1781. március 13-án a körülbelül 18 cm átmérőjű távcsövével. Amikor megpillantotta a korong alakúnak tűnő objektumot, amely határozottan különbözött a pontszerűnek tűnő csillagoktól, azt gondolta, hogy egy üstököst fedezett fel.

• A Merkúrral, Vénusszal, Marssal, Jupiterrel és Szaturnusszal szemben -amelyek szabad szemmel is megfigyelhető objektumok-, az Uránuszt nem ismerték az ókori és a középkori csillagászok. Az Uránusz akkor is csak halvány csillagnak látszik amikor a legfényesebb.

• Mivel az Uránusz korongjának átmérője kisebb, mint 4 ívmásodperc, részletesebb vizsgálatára csak nagyobb távcsövek használata során lehet reményünk. Jó megfigyelési körülmények között felismerhetjük a bolygó korongjának zöldes színét.

  érdekes, hogy az Uránusz forgástengelye majdnem pontosan a bolygó pályasíkjában fekszik. Az égitest egyenlítői síkja 97 fok 55 perces szögben metszi a pálya síkját, tehát még a derékszögnél is meredekebben. Az Uránusz pályájának bizonyos pontjaiban a bolygó forgástengelye éppen bolygónk felé mutat. Ha egy megfigyelő ilyenkor a bolygó megfelelő pólusán állna, azt tapasztalná, hogy a Nap majdnem pontosan a zenitben áll. Számára az Uránusz-nap hossza egyenlő volna az Uránusz-év hosszával azaz 84 földi évvel. A Nap több mint 40 esztendeig egyfolytában a horizont fölött látszana. E különös jelenséget úgy is felfoghatjuk, mint a földi sarkvidékeken megfigyelhető éjféli nap tünemény jóval nagyobb változatát.

  Az Uránusz a Jupiter típusú bolygók közé tartozik.

• Nagyon
• 
• Vasból és szilikátokból álló magja nagyobb, mint a Föld, a tömege pedig a Földének háromszorosa. Ezt kb. 18000 km sugarú vízből, ammóniából és metánjégből álló kéreg és egy vastag, héliumot, hidrogént és metánt tartalmazó légkör övezi. A bolygó belseje talán részben folyékony.

• Az Uránusznak nagyobb az átmérője, de kisebb a tömege mint a Neptunusznak.

  az óriásbolygók mindegyike a Naptól nyert hőnek körülbelül a kétszeresét bocsátja ki, addig ezt az Uránuszról nem sikerült kimutatni.

• Amíg
• Az Uránusz mágneses tengelye 60 fokos szöget zár be a forgástengellyel.

• A bolygó forgása retrográd.
• Az Uránuszt csak egyetlen űrszonda, a Voyager-2 látogatta meg 1986. január 24-én.

  

• Az Uránusznak 15 ismert holdja van. Ellentétben a Naprendszer többi objektumával az Uránusz holdjait nem az ókori mitológiából, hanem Shakespeare színpadi műveinek és Alexander Pope angol költő Fürtrablás című szatirikus eposzának szereplőiről nevezték el.
  • 1985 végéig az Uránusznak csak az öt nagy holdját, az Arielt, Umbrielt, Titaniát, Oberont és a Mirandát ismerték. A tíz kicsiny sötét holdat pedig a Voyager-2 fedezte fel 1986-ban, és mindet a Mirandán belüli térségben. A tíz kicsiny hold átmérője 26 és 154 km között van, míg az öt nagy hold átmérője 472 és 1580 km között váltakozik.
  
  

• 
  Az Uránusz gyűrűit 1977-ben fedezték fel, amikor azt figyelték, hogy a bolygó eltakar egy csillagot. A csillag fénye a fedés előtt, majd a fedés után is többször elhalványodott, mivel a bolygó körüli koncentrikus gyűrűk bizonyos időközönként, átmenetileg eltakarták. Az Uránusz körül 11, meglehetősen sötét gyűrűt fedeztek fel, amelyek enyhén elnyúlt alakúak, és a bolygó középpontjától 38000 és 52000 km közötti távolságban találhatóak.

  
  (Az Uránusz gyűrűi /hamis színes felvétel/.)

Távolság Sugár Tömeg Hold (000 km) (km) (kg) Felfedező Dátum --------- -------- ----- ------- --------- ----- Cordelia 50 13 ? Voyager-2 1986 Ophelia 54 16 ? Voyager-2 1986 Bianca 59 22 ? Voyager-2 1986 Cressida 62 33 ? Voyager-2 1986 Desdemona 63 29 ? Voyager-2 1986 Juliet 64 42 ? Voyager-2 1986 Portia 66 55 ? Voyager-2 1986 Rosalind 70 27 ? Voyager-2 1986 Belinda 75 34 ? Voyager-2 1986 Puck 86 77 ? Voyager-2 1985 Miranda 130 236 6.30e19 Kuiper 1948 Ariel 191 579 1.27e21 Lassell 1851 Umbriel 266 585 1.27e21 Lassell 1851 Titania 436 789 3.49e21 Herschel 1787 Oberon 583 761 3.03e21 Herschel 1787

(Mindegyik hold az Uránusz egyenlítői síkjában kering.)

Távolság Szélesség Gyűrű (km) (km) -------- -------- --------- 1986U2R 38000 2,500 6 41840 1-3 5 42230 2-3 4 42580 2-3 Alfa 44720 7-12 Béta 45670 7-12 Éta 47190 0-2 Gamma 47630 1-4 Delta 48290 3-9 1986U1R 50020 1-2 Epszilon 51140 20-100

(A távolságot az Uránusz középpontjától a gyűrű belső széléig kell érteni.)