Az univerzum felfedezése: A fekete lyuk titka

Szeretettel köszöntelek a Az univerzum felfedezése klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 569 fő
  • Képek - 304 db
  • Blogbejegyzések - 89 db
  • Fórumtémák - 7 db
  • Linkek - 63 db

Üdvözlettel,

Az univerzum felfedezése klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Az univerzum felfedezése klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 569 fő
  • Képek - 304 db
  • Blogbejegyzések - 89 db
  • Fórumtémák - 7 db
  • Linkek - 63 db

Üdvözlettel,

Az univerzum felfedezése klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Az univerzum felfedezése klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 569 fő
  • Képek - 304 db
  • Blogbejegyzések - 89 db
  • Fórumtémák - 7 db
  • Linkek - 63 db

Üdvözlettel,

Az univerzum felfedezése klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Az univerzum felfedezése klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 569 fő
  • Képek - 304 db
  • Blogbejegyzések - 89 db
  • Fórumtémák - 7 db
  • Linkek - 63 db

Üdvözlettel,

Az univerzum felfedezése klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

A fekete lyuk titka

Állítólag a fekete lyukak fejtetőre állíthatnak mindent, amit a valóságról tudunk. Hatalmas sűrűségüknél fogva elgörbítik az időt és a teret, és nem lehetetlen, hogy közvetlenül más naprendszerekhez kapcsolódnak. Mi hát a valóság? Hosszú évek óta folyik a vita a tudósok között, hogy a fekete lyukak léteznek-e, és milyen törvények érvényesülnek a belsejükben. A vita lebilincselő, különösen annak fényében, hogy igazolódni látszik: a tudományos fantasztikum nagy része valójában tudomány lehet.
De mi pontosan a fekete lyuk?
Olyan terület, amit egy önmagába összeroskadó csillag ural, amelybe anyag került, de amelyből semmi sem lép ki, még a fény sem. A fekete lyuk belsejében nincs fent vagy lent, nincs jobb vagy bal, valamint az idő és a tér szabályai is megváltoznak. Azt az űrutazót, aki elég szerencsétlen ahhoz, hogy egy fekete lyukba essen, a hatalmas gravitáció magába szippantaná és összeroppantaná. A fekete lyuk körül ugyanis van néhány kilométer átmérőjű tartomány, ahol a gravitációs vonzás erősebb, mint az univerzum bármely más részén, és semmi sem szökhet meg innen. Sőt, még ha be is tudnánk repülni egy fekete lyuk belsejébe, akkor sem adhatnánk hírül, hogy mit találtunk, mivel a jelek sem hatolnak át ezen a különleges gravitációs mezőn.

network.hu

Láthatatlan csillagok

Laplace Newton gravitációs törvényéből alakította ki elméletét. Ha egy csillag ugyanakkora sűrűségű, mint a Föld – érvelt -, akkor ez a csillag annyira tömör, hogy gravitációs vonzása megakadályozza a fény kilépését. Mivel az ilyen nehéz csillagoknak nagy energiájuk van, így Laplace arra a következtetésre jutott, hogy a legragyogóbb csillagok láthatatlanok.
A modern szemlélet szerint azonban a valóságban nem létezhetnek olyan nehéz csillagok, mint amilyeneket Laplace leírt. A csillagászat mai állása szerint a fekete lyukak nem a Laplace által leírt hatalmas robbanás, hanem tömörödés révén jöttek létre, azaz az anyag beszippantódott, majd hihetetlen mértékben összesűrűsödött.

network.hu

Furcsa tapasztalatok

A fekete lyukak létezését nem vette komolyan a csillagásztársadalom. Hogyan is lehetne észlelni egy teljesen sötét, egészen apró objektumot, ami ráadásul kilométerek millióira van? Aztán a 60-as, 70-es években a rádiócsillagászat területén elért fejlődésnek köszönhetően olyan furcsa objektumok váltak láthatóvá az univerzum szélén, amelyeknek révén értetlenség és vita támadt a csillagászok között, és amelyek a fekete lyukak iránti érdeklődés feléledéséhez vezettek.

A csillagászok olyan objektumokat fedeztek fel, amelyek nagy mennyiségű sugárzást bocsátanak ki magukból, de fényt nem . A fekete lyukak ugyan nem bocsátanak ki sugárzást magukból, de valószínűleg el tudnak kapni gázszalagokat, amelyek forgó gyűrűt képeznek a fekete lyuk körül, mielőtt a lyuk magába szippantaná őket. A lyuk közelében lévő gravitációs mező fogságában a gázok valószínűleg felmelegednek és örvényleni kezdenek, és energiáik sugárzás formájában szabadulnak fel. A csillagászok úgy vélik, hogy némely, az űrből származó röntgensugár eredete egy-egy, a társcsillag gázait elszívó fekete lyuk lehet.

network.hu

Az utóbbi évek egyik legjelentősebb fekete lyuk-elmélete Roy Kerr új-zélandi matematikustól származik. Einstein elméletén alapuló számításai révén Kerr meggyőződött a forgó fekete lyukak létezéséről. Bár az összezuhant csillag anyaga lesz a középpont, a körülötte lévő űr eltorzult, görbült marad a csillag eredeti forgásának következtében. Kerr ebből azt a következtetést vonta le, hogy létezik egy terület a lyuk körül, ahol az anyagot a lyuk tényleges forgása mozgatja.

A forgó fekete lyukakról szóló ezen elméletet Roger Penrose, oxfordi matematikus fejlesztette tovább. Bár voltak olyan nézetek, amelyek szerint az összezuhant csillag néha látható, Penrose úgy vélte, hogy egy ilyen megmutatkozást „illedelmesen” mindig eltakar, körülvesz egy fekete lyuk, amely megakadályozza, hogy a csillag fénye kisugározzon az űrbe.

network.hu

Köddé váló lyukak

A fekete lyukakról szóló elméletek egy másik jelentős kidolgozója a Cambridge Egyetem egyik munkatársa, aki Einstein óta szinte a legtöbbet járult hozzá a gravitációval kapcsolatos ismereteinkhez. Lenyűgöző következtetéseit 1974-ben tette közzé: kimutatta, hogy a fekete lyukak szép lassan köddé válnak.
Szerinte a köddé válás a gyakorlatban túl lassú ahhoz, hogy hatással legyen az összezuhant csillagokból képződött fekete lyukakra, de fontos szerepe lehet a kisebb lyukak esetében. Ha olyan kicsi és olyan sűrűségű fekete lyukak, mint egy domb, az Univerzummal egy időben, azaz mintegy 15 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek, akkor olyan gyorsan kellene köddé válniuk, hogy energiájuk robbanásszerűen szétvetné őket. A csillagászok azonban nem találtak ilyen robbanásra utaló jeleket. Ez nem az elmélet cáfolata, hanem csak azt jelenti, hogy mindössze néhány, a korai Univerzumban képződött lyuk létezik. A csillagtömegű fekete lyukak tekintetében a csillagászok azonban szilárdabb talajon állnak. Az általános nézet szerint az univerzum legnehezebb csillagai fekete lyukakká alakulva végzik életüket.

network.hu

Elfogadjuk, vagy sem?

Bármennyire is közvetett a bizonyíték, a legtöbb csillagász most már elfogadja, hogy a különböző források világosan rámutatnak arra, hogy a fekete lyukak nem álomképek. Naprendszerünkben az anyag valóban összeroskadhat, és a térben kialakíthat egy fekete lyukat – egy olyan jelenséget, aminek tanulmányozása kivezethet bennünket megszokott világunkból, valószínűleg még rejtélyesebb természeti körülmények közé.

network.hu

Forrás: Női portál hírlevél Barsi Timi 2008. augusztus 29.

Címkék: Newton gravitáció összeroskadó csillag

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Miczura Péter üzente 6 éve

Még annyit ha valaki megközelít 10cm-re 1 10emeletes panelházház méretű fekete porszemet tuti nem fogja vágni mi az. Ha e a helyzet áll fent a földet is körülvevő feketeséggel... ?

Válasz

Miczura Péter üzente 6 éve

?!.

Szeretném leszögezni, indulaktoktól mentes minden hozzászólásom.

Az ember nem lehet a legértelmesebb lény az egész univerzumban, ha azt sem tudja, egyedül van -e, legfeljebb / és még ez sem biztos/ a föld legértelmesebb faja. Az ember elég fejletlen ahhoz ,hogy bizonyos ösztönöket még ne tudjon "kinőni". Szeretünk meghatározni mundent, azokat a dolgokat is korlátok közé tesszük amikről olyan keveset tudunk, hogy elhitetjük magunkal, hogy mi már rről mindent tudunk. Ez akkor érdekes, ha alapul az életet vesszük. Mi az élet? Nem fogom ecsetelni mindenki tudja aki figyelt ált.iskolában. Legalábbis a Materialista világnézet szerint. Szerintem élet az is ami nélkül nincs élet. Ebbe most ne menjünk bele, viszont ha azt vesszük ,hogy mennyi mindent tudunk a földről sőt az életet is lekorlátoztuk, holmi fogalomra, akkor elfelejtettük sámításba venni mindazon dolgokat, mint pl a gáz /oxigén/ bizonyítsa be valaki , hogy az nem élőlény, ha sikerült akkor bizonyára azt méghamarabb sikerült bebizonyítania, hogy az emberi faj képes az 5.-ik dimenziót észlelni. Mert ha nem, akkor azthiszem az emberi faj utolsó előtti küldetése azt fogja meghatározni mi az élet. Mert, hogy az utolsó az élet célja lessz. Az embernek meg kell tanulnia ősi ösztönei felülírni, ahoz ,hogy eltudja fogadni azon dolgokat, amiket nem fogad el vagy képtelen feldolgozni mert nem engedi az ösztön. Csak akkor tud majd olyan dolgot csinálni amire nincs még kifejezőszó. Legyen az akár a bizonyítása vagy cáfolása az univerzum legértelmesebb lényének kilétére. Kicsi az esély ha azt veszük alapul hogy annyi galaxis van 1 univerzumban amennyi borsószem elférne 1 stadionban.

Válasz

Botos Barnabás üzente 7 éve

Az ember a legértelmesebb lény az Univerzumban!

Amióta az ember kikövetkeztette, hogy az égitestek között vannak a Földhöz hasonlók, képzelete be is népesítette ezeket a távoli világokat. Minthogy a Földön kívüli életről semmit sem tudott, a képzelete teljesen szabadon csapongóit.
De vajon valóban teljesen kötetlenül csaponghat-e az emberi képzelet, ha más világok élőlényeiről alkot fogalmat? Azt hihetnénk, hogy igen, pedig éppen ellenkezőleg: a fantáziát valósággal gúzsba köti a földi élőlények ismerete. Az életre, az élővilágra csak egyetlen példát ismerünk: a földit, és akaratlanul ehhez hasonlónak gondoljuk a többit is. Egy alaktalan, szivacsszerű, szem, fej és végtagok nélküli lényre nehezen tudnánk úgy nézni, mint velünk egyenrangú, értelmileg fejlett „emberre". Gondolatainkban az „értelmes lény" és az „ember" fogalma összekapcsolódik, akár akarjuk, akár nem. Ezért hasonlít az értelmes hold- vagy marslakó valamiképpen az emberre a fantasztikus regényekben. Azóta komoly természettudósok is feltették maguknak a kérdést: milyennek kell lennie a nem földi, értelmes lényeknek? Sokan a következőképpen okoskodtak:
1. Az értelmes lénynek fejlett gondolkodó szervvel, idegközponttal kell rendelkeznie. Ez a szervezet legfontosabb része, ezt tehát jól kell védeni, kemény ütéseknek, külső behatásoknak ellenálló burokba - koponyába - kell rejteni. Az értelmes lénynek tehát van feje.
2. A fontosabb érzékszervek, és az agy között nem lehetnek hosszú idegpályák, mert azokon viszonylag hosszú ideig haladna az ingerek árama. Minthogy tehát az agy és a látás, hallás stb. szervei között
az idegpályák rövidek, nyilvánvaló, hogy a fő érzékszerveknek a fejen kell lenniük.
3. Hogy a tárgyakat, egész környezetünket a térben lássuk, távolságukat jól meg tudjuk becsülni, legalább 2 szemre van szükségünk. Hogy a zajforrások irányát meg tudjuk állapítani, 2 füllel kell hallanunk. Az értelmes lény fején tehát (legalább) 2 szemnek, 2 fülnek kell lennie.
Ez a legegyszerűbben úgy valósulhat meg, ha a fej két szimmetrikus félre (jobb, bal)oszlik.
4. Az értelmes lénynek át kell látnia környezetének minél nagyobb részét. Feje tehát nem lehet a talajhoz közel. Az értelmes lénynek ezért felegyenesedett testűnek kell lennie.
5. Az értelmes lény bőrének különösen érzékenynek kell lennie a külvilág benyomásaira, vagyis nem fedheti testét kemény páncél, mint a rovarokét, hanem igen szilárd, mégis hajlékony belső váznak kell tartania. A hajlékonyság miatt ennek kisebb-nagyobb darabokból és ezeket csuklószerűen, mozgathatóan összekötő ízületekből, kell állnia.
6. Az értelmes lény eszközöket, tárgyakat tud készíteni, ehhez viszont kisméretű tagokból álló, viszonylag erős fogószerszámokra szükségesek. Ezekből, a fogókból legalább kettő kell, méghozzá olyan, mely a testtől távolabbra is kinyújtható.
7. Az értelmes lénynek változtatni kell tudnia a helyét. Ehhez legalább két járószerv szükséges.
Látjuk, ilyen gondolatmenettel a képzeletünkben előállított bármilyen bolygólakó elkerülhetetlenül az emberhez lesz hasonló, sőt pontosan ember alakú lesz. Ha végigtekintünk azokon a formákon, amelyeket a fantázia alkotott más világok értelmes lényeiről, azok mindig vagy emberszabásúak, vagy jól felismerhető kombinációi embernek és állatnak.

Tisztelettel: Botos Barnabás
06 30 578 2201

Válasz

Botos Barnabás üzente 7 éve

Az ember a legértelmesebb lény az Univerzumban!

Amióta az ember kikövetkeztette, hogy az égitestek között vannak a Földhöz hasonlók, képzelete be is népesítette ezeket a távoli világokat. Minthogy a Földön kívüli életről semmit sem tudott, a képzelete teljesen szabadon csapongóit.
De vajon valóban teljesen kötetlenül csaponghat-e az emberi képzelet, ha más világok élőlényeiről alkot fogalmat? Azt hihetnénk, hogy igen, pedig éppen ellenkezőleg: a fantáziát valósággal gúzsba köti a földi élőlények ismerete. Az életre, az élővilágra csak egyetlen példát ismerünk: a földit, és akaratlanul ehhez hasonlónak gondoljuk a többit is. Egy alaktalan, szivacsszerű, szem, fej és végtagok nélküli lényre nehezen tudnánk úgy nézni, mint velünk egyenrangú, értelmileg fejlett „emberre". Gondolatainkban az „értelmes lény" és az „ember" fogalma összekapcsolódik, akár akarjuk, akár nem. Ezért hasonlít az értelmes hold- vagy marslakó valamiképpen az emberre a fantasztikus regényekben. Azóta komoly természettudósok is feltették maguknak a kérdést: milyennek kell lennie a nem földi, értelmes lényeknek? Sokan a következőképpen okoskodtak:
1. Az értelmes lénynek fejlett gondolkodó szervvel, idegközponttal kell rendelkeznie. Ez a szervezet legfontosabb része, ezt tehát jól kell védeni, kemény ütéseknek, külső behatásoknak ellenálló burokba - koponyába - kell rejteni. Az értelmes lénynek tehát van feje.
2. A fontosabb érzékszervek, és az agy között nem lehetnek hosszú idegpályák, mert azokon viszonylag hosszú ideig haladna az ingerek árama. Minthogy tehát az agy és a látás, hallás stb. szervei között
az idegpályák rövidek, nyilvánvaló, hogy a fő érzékszerveknek a fejen kell lenniük.
3. Hogy a tárgyakat, egész környezetünket a térben lássuk, távolságukat jól meg tudjuk becsülni, legalább 2 szemre van szükségünk. Hogy a zajforrások irányát meg tudjuk állapítani, 2 füllel kell hallanunk. Az értelmes lény fején tehát (legalább) 2 szemnek, 2 fülnek kell lennie.
Ez a legegyszerűbben úgy valósulhat meg, ha a fej két szimmetrikus félre (jobb, bal)oszlik.
4. Az értelmes lénynek át kell látnia környezetének minél nagyobb részét. Feje tehát nem lehet a talajhoz közel. Az értelmes lénynek ezért felegyenesedett testűnek kell lennie.
5. Az értelmes lény bőrének különösen érzékenynek kell lennie a külvilág benyomásaira, vagyis nem fedheti testét kemény páncél, mint a rovarokét, hanem igen szilárd, mégis hajlékony belső váznak kell tartania. A hajlékonyság miatt ennek kisebb-nagyobb darabokból és ezeket csuklószerűen, mozgathatóan összekötő ízületekből, kell állnia.
6. Az értelmes lény eszközöket, tárgyakat tud készíteni, ehhez viszont kisméretű tagokból álló, viszonylag erős fogószerszámokra szükségesek. Ezekből, a fogókból legalább kettő kell, méghozzá olyan, mely a testtől távolabbra is kinyújtható.
7. Az értelmes lénynek változtatni kell tudnia a helyét. Ehhez legalább két járószerv szükséges.
Látjuk, ilyen gondolatmenettel a képzeletünkben előállított bármilyen bolygólakó elkerülhetetlenül az emberhez lesz hasonló, sőt pontosan ember alakú lesz. Ha végigtekintünk azokon a formákon, amelyeket a fantázia alkotott más világok értelmes lényeiről, azok mindig vagy emberszabásúak, vagy jól felismerhető kombinációi embernek és állatnak.


Tisztelettel: Botos Barnabás
06 30 578 2201

Válasz

Molnár Katalin üzente 8 éve

Elméletem szerint nem volt ősrobbanás. A tudósok azt mondják, hogy az ősrobbanás óta a tér folyamatosan tágul. Szerintem nem. Erre vannak a fekete lyukak. A tér szűkül is (fekete lyuk), és tágul is, bár ez utóbbira még nem találtak példát a csillagászok. A fekete lyukak ideje is véges. Van keletkezésük, fénykoruk, és megszűnésük. És a megszűnés mindig valami új kezdete. Hiszen a világban minden erre a törvényre épül. Miért pont ez lenne kivétel?

Válasz

Muzserákné Szász Edit üzente 9 éve

Jó eljátszani a gondolattal,hogy vajon nem lehetnek ezek a feketelyukak esetleg
"átjárók" , vagy ha ennyi energiát magába tömörit, mi lesz vele?
Hisz "az energia nem vész el csak átalakul".
Köszi a cikket.

Válasz

Berta József üzente 9 éve

Nagyon érdekes képződmény a fekete lyuk,és jó elkerülni a találkozást. Viszont mi is a rég kihunyt csillagok gyermekei vagyunk,hisz ezekben a napkohókban keletkezett vérünk vastartalma,és a vasontúli elemek szupernovarobbanáskor.

Válasz

Tóth Zoltánné Erika üzente 10 éve

Köszönöm a cikket Ágika,nagyon tetszik

Válasz

Mohácsiné Zsóka üzente 10 éve

Köszönöm ezt az érdekes cikket. Régebben nagyon sok hasonló témájú könyvet olvastam, jó volt feleleveníteni.

Válasz

Radványi-Nagy Katalin üzente 10 éve

Köszönöm, nagyon érdekes volt!

Válasz

További hozzászólások 

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu