Szeretettel köszöntelek a Az univerzum felfedezése klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Az univerzum felfedezése klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Az univerzum felfedezése klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Az univerzum felfedezése klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Az univerzum felfedezése klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Az univerzum felfedezése klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Az univerzum felfedezése klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Az univerzum felfedezése klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A fekete lyuk titka
Állítólag
a fekete lyukak fejtetőre állíthatnak mindent, amit a valóságról tudunk.
Hatalmas sűrűségüknél fogva elgörbítik az időt és a teret, és nem lehetetlen,
hogy közvetlenül más naprendszerekhez kapcsolódnak. Mi hát a valóság?
Hosszú évek
óta folyik a vita a tudósok között, hogy a fekete lyukak léteznek-e, és milyen
törvények érvényesülnek a belsejükben. A vita lebilincselő, különösen annak
fényében, hogy igazolódni látszik: a tudományos fantasztikum nagy része
valójában tudomány lehet.
De mi pontosan a fekete lyuk?
Olyan terület, amit egy önmagába összeroskadó csillag ural, amelybe anyag
került, de amelyből semmi sem lép ki, még a fény sem. A fekete lyuk belsejében
nincs fent vagy lent, nincs jobb vagy bal, valamint az idő és a tér szabályai
is megváltoznak. Azt az űrutazót, aki elég szerencsétlen ahhoz, hogy egy fekete
lyukba essen, a hatalmas gravitáció magába szippantaná és összeroppantaná. A
fekete lyuk körül ugyanis van néhány kilométer átmérőjű tartomány, ahol a
gravitációs vonzás erősebb, mint az univerzum bármely más részén, és semmi sem
szökhet meg innen. Sőt, még ha be is tudnánk repülni egy fekete lyuk belsejébe,
akkor sem adhatnánk hírül, hogy mit találtunk, mivel a jelek sem hatolnak át
ezen a különleges gravitációs mezőn.
Láthatatlan csillagok
Laplace Newton gravitációs törvényéből alakította ki elméletét. Ha egy csillag
ugyanakkora sűrűségű, mint a Föld – érvelt -, akkor ez a csillag annyira tömör,
hogy gravitációs vonzása megakadályozza a fény kilépését. Mivel az ilyen nehéz
csillagoknak nagy energiájuk van, így Laplace arra a következtetésre jutott,
hogy a legragyogóbb csillagok láthatatlanok.
A modern szemlélet szerint azonban a valóságban nem létezhetnek olyan nehéz
csillagok, mint amilyeneket Laplace leírt. A csillagászat mai állása szerint a
fekete lyukak nem a Laplace által leírt hatalmas robbanás, hanem tömörödés
révén jöttek létre, azaz az anyag beszippantódott, majd hihetetlen mértékben
összesűrűsödött.
Furcsa tapasztalatok
A fekete lyukak létezését nem vette komolyan a csillagásztársadalom. Hogyan is
lehetne észlelni egy teljesen sötét, egészen apró objektumot, ami ráadásul
kilométerek millióira van? Aztán a 60-as, 70-es években a rádiócsillagászat
területén elért fejlődésnek köszönhetően olyan furcsa objektumok váltak
láthatóvá az univerzum szélén, amelyeknek révén értetlenség és vita támadt a
csillagászok között, és amelyek a fekete lyukak iránti érdeklődés feléledéséhez
vezettek.
A csillagászok olyan objektumokat fedeztek fel, amelyek nagy mennyiségű
sugárzást bocsátanak ki magukból, de fényt nem . A fekete lyukak ugyan nem
bocsátanak ki sugárzást magukból, de valószínűleg el tudnak kapni
gázszalagokat, amelyek forgó gyűrűt képeznek a fekete lyuk körül, mielőtt a
lyuk magába szippantaná őket. A lyuk közelében lévő gravitációs mező fogságában
a gázok valószínűleg felmelegednek és örvényleni kezdenek, és energiáik
sugárzás formájában szabadulnak fel. A csillagászok úgy vélik, hogy némely, az
űrből származó röntgensugár eredete egy-egy, a társcsillag gázait elszívó
fekete lyuk lehet.
Az utóbbi évek egyik legjelentősebb fekete lyuk-elmélete Roy Kerr
új-zélandi matematikustól származik. Einstein elméletén alapuló számításai
révén Kerr meggyőződött a forgó fekete lyukak létezéséről. Bár az összezuhant
csillag anyaga lesz a középpont, a körülötte lévő űr eltorzult, görbült marad a
csillag eredeti forgásának következtében. Kerr ebből azt a következtetést vonta
le, hogy létezik egy terület a lyuk körül, ahol az anyagot a lyuk tényleges
forgása mozgatja.
A forgó fekete lyukakról szóló ezen elméletet Roger Penrose, oxfordi
matematikus fejlesztette tovább. Bár voltak olyan nézetek, amelyek szerint az
összezuhant csillag néha látható, Penrose úgy vélte, hogy egy ilyen
megmutatkozást „illedelmesen” mindig eltakar, körülvesz egy fekete lyuk, amely
megakadályozza, hogy a csillag fénye kisugározzon az űrbe.
Köddé váló lyukak
A fekete lyukakról szóló elméletek egy másik jelentős kidolgozója a Cambridge
Egyetem egyik munkatársa, aki Einstein óta szinte a legtöbbet járult hozzá a
gravitációval kapcsolatos ismereteinkhez. Lenyűgöző következtetéseit 1974-ben
tette közzé: kimutatta, hogy a fekete lyukak szép lassan köddé válnak.
Szerinte a köddé válás a gyakorlatban túl lassú ahhoz, hogy hatással legyen az
összezuhant csillagokból képződött fekete lyukakra, de fontos szerepe lehet a
kisebb lyukak esetében. Ha olyan kicsi és olyan sűrűségű fekete lyukak, mint
egy domb, az Univerzummal egy időben, azaz mintegy 15 milliárd évvel ezelőtt
keletkeztek, akkor olyan gyorsan kellene köddé válniuk, hogy energiájuk
robbanásszerűen szétvetné őket. A csillagászok azonban nem találtak ilyen
robbanásra utaló jeleket. Ez nem az elmélet cáfolata, hanem csak azt jelenti,
hogy mindössze néhány, a korai Univerzumban képződött lyuk létezik. A
csillagtömegű fekete lyukak tekintetében a csillagászok azonban szilárdabb
talajon állnak. Az általános nézet szerint az univerzum legnehezebb csillagai
fekete lyukakká alakulva végzik életüket.
Elfogadjuk,
vagy sem?
Bármennyire is közvetett a bizonyíték, a legtöbb csillagász most már elfogadja,
hogy a különböző források világosan rámutatnak arra, hogy a fekete lyukak nem
álomképek. Naprendszerünkben az anyag valóban összeroskadhat, és a térben
kialakíthat egy fekete lyukat – egy olyan jelenséget, aminek tanulmányozása
kivezethet bennünket megszokott világunkból, valószínűleg még rejtélyesebb
természeti körülmények közé.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
A gravitáció valóban térgörbület lenne?