Az univerzum felfedezése klub

Szeretettel köszöntelek a Az univerzum felfedezése klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 569 fő
  • Képek - 322 db
  • Videók - 12 db
  • Blogbejegyzések - 121 db
  • Fórumtémák - 10 db
  • Linkek - 63 db

Üdvözlettel,
Albert László
Az univerzum felfedezése klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Az univerzum felfedezése klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 569 fő
  • Képek - 322 db
  • Videók - 12 db
  • Blogbejegyzések - 121 db
  • Fórumtémák - 10 db
  • Linkek - 63 db

Üdvözlettel,
Albert László
Az univerzum felfedezése klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Az univerzum felfedezése klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 569 fő
  • Képek - 322 db
  • Videók - 12 db
  • Blogbejegyzések - 121 db
  • Fórumtémák - 10 db
  • Linkek - 63 db

Üdvözlettel,
Albert László
Az univerzum felfedezése klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Az univerzum felfedezése klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 569 fő
  • Képek - 322 db
  • Videók - 12 db
  • Blogbejegyzések - 121 db
  • Fórumtémák - 10 db
  • Linkek - 63 db

Üdvözlettel,
Albert László
Az univerzum felfedezése klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

  •  

Köszöntő

1872_6534788_n

Szia! Albert László vagyok, a közösség vezetője. Ebben a közösségben kedvedre válogathatsz, az Univerzummal kapcsolatos hírekről eseményekről...

Senki sem tudja, mi lehet az űr sötétjében bujkáló valami

    Az űr sötétjében bolyong magányosan egy objektum, amelyről mostanáig a csillagászok azt hitték, egy bolygó, amely valamilyen módon kivetődött a neki otthont adó naprendszerből. A legújabb megfigyelések azonban ...

Régebbi hírek

  A fiatal világegyetem állapotait tükröző távoli galaxisban csillagközi port azonosítottak, ami a csillagok egy előző generációjának maradványa. Ez lehetett a csillagok...

  Az univerzum eddig ismert legfényesebb, legtávolabbi pulzárjára bukkant az Európai Űrügynökség az XMM Newton röntgencsillagászati műhold segítségével...

A cikk:2016.01.07-én jelent meg.Gondoltam megosztom hisz nem mindennap látni ilyen jelenséget.A -nem mindennap- természetesen úgy értem,hogy közvetve bármikor megfigyelhető egy ismert pozicóval rendelkező fekete lyuk a ...

805148_44626.gif

Eseménynaptár

2017 Március

H K S C P S V
27 28 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Tipp

őscsillag (protocsillag)

Olyan összesűrűsűsödő gázfelhő, amely már elegendő tömeget ért el ahhoz, hogy csillag keletkezzék belőle, de még nem indultak meg benne a nukleáris folyamatok.
A gázfelhő összetömörülése során keletkező jelentős mennyiségű hő, valamint az infravörös-sugárzás azon képessége, hogy a
gázfelhő belsejéből is ki tud jutni, lehetővé teszi, hogy az ilyen égitesteket infravörös távcsővel vizsgálják. A gázfelhő összehúzódási fázisa 100 000-10 000 000 évig tart.

SN 1987A szupernóva

300px-SN_1987A_Animated.gif

 

Az SN 1987A szupernóva-maradvány fejlődése, 1994–2004 között. A szupernóva által keltett, a fénysebesség mintegy egyhuszadával haladó lökéshullámrendszer beleütközött a körülbelül egy fényév átmérőjű, a progenitor által 20 000 éve ledobott gázgyűrűbe, és fénylésre késztette.

 

Kozmológia

300px-Hubble_ultra_deep_field.jpg

A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk

 

 

300px-Abell_S740.jpg

 

Az Abell S0740 galaxishalmaz központi vidéke, az ESO 325-G004 óriás elliptikus cD galaxissal

 

            200px-Blackeyegalaxy.jpg

 

A Messier 64, a Feketeszem-galaxis. A galaxis felénk eső oldalán a spirálkarokban lévő sötét csillagközi por eltakarja magukat a spirálkarokat és a galaxismag egy részét

 

 

300px-Morgan-Keenan_spectral_classification.png

 

Különféle színképtípusú fősorozati csillagok egymáshoz viszonyítva

 

300px-Mira_1997.jpg

 

A Mira Ceti változócsillag aszimmetrikus formájú. A Hubble űrtávcső képe

 

 

 

 

 

543010_424817141_small

Senki sem tudja, mi lehet az űr sötétjében bujkáló valami

Albert László

    Az űr sötétjében bolyong magányosan egy objektum, amelyről mostanáig a csillagászok azt hitték, egy bolygó, amely ...

1 hete, Szólj hozzá

542977_207228538_small

A Földnél nagyobb gyémántbolygót találtak

Albert László

  Különleges bolygót fedezett fel egy amerikai csillagászokból álló csoport: a Rák csillagképben elhelyezkedő, a Földről...

2 hete, Szólj hozzá

542976_582772738_small

Öngyilkos csillagot találtak

Albert László

   Fekete lyukhoz eddig soha nem látott közelségben keringő csillagot fedeztek fel a Tejútrendszerben - írja a Telegraph. A...

2 hete, Szólj hozzá

A gravitáció valóban térgörbület lenne?

Tóth Zoltánné Erika

A gravitáció valóban térgörbület lenne?   . A tér matematikai fogalom, egy definíció, nem anyag. A tér egy koordináta rendszer, amelyet azért hoztunk létre, ...

8 éve, 15 hozzászólás

A fekete lyuk titka

Sárközi Dezsőné

A fekete lyuk titka Állítólag a fekete lyukak fejtetőre állíthatnak mindent, amit a valóságról tudunk. Hatalmas sűrűségüknél fogva ...

8 éve, 11 hozzászólás

Szaturnusz

Tóth Zoltánné Erika

Szaturnusz A Szaturnusz a Naptól a hatodik, méretét tekintve a második legnagyobb bolygó. Naptól mért távolsága: 1,429,400,000 km...

8 éve, Szólj hozzá

Sagan, Carl Edward

 

Sagan.jpg

 

(1934 - 1996) amerikai csillagász, asztrofizikus és kozmológus.Brooklynban (New York) született.

1956-ban szerezte meg diplomáját a University of Chicago diákjaként.Itt doktorált fizikából, majd csillagászatból és asztrofizikából.1962-68 között a Smithsonian Csillagvizsgálóban dolgozott és ezzel egyidőben a Harvard Egyetemen is tanított.1968-tól a New York állambeli Cornell egyetemen adott elő, ahol később a Bolygókutatási Laboratórium vezetője lett.A NASA tanácsadójaként részt vett az Apollo-program űrhajósainak felkészítésében.

Fontos szerepet játszott a Naprendszer kutatásásra épített űrszondák megépítésében.

Az ő ötlete alapján készítette el felesége azt a plakettet, amit a Pioneer-10 és -11 vitt magával kozmikus üzenetként.Ő tervezte a Voyager-1 és -2 hang és képüzenet lemezeit is.Jelentős eredményeket ért el a bolygókutatás és a földönkívüli élet keresése területén.

Megalapította a Planetary Society baráti kört, amelynek 140 országban 100.000 a világűr iránt érdeklődő tagja van.Tudományos ismeretterjesztő tevékenységét mindenki támogatta és elismerte.Több, mint 600 tudományos dolgozat mellett több, mint 20 könyv szerzője vagy társszerzője.

Filmsorozatait a Magyar TV is bemutatta (Kozmosz /Cosmos/).

Emlékét a Mars Pathfinder szonda leszállóhelye őrzi (Carl Sagan Emlékállomás).

A csillagközi anyag

 

 

A csillagok közötti tér nem üres, ezt a teret a rendkívül változatos formában megjeleno csillagközi anyag tölti ki. Bár a szabadszemes észlelo nehezen tud az égen olyan helyeket azonosítani, ahol a csillagközi anyag jelenléte egyértelmu (elsosorban olyan sötét felhok, amelyek elnyelik a mögöttük található csillagok fényét) egy kis távcsovel már számtalan olyan fényes ködöt tudunk azonosítani (elsosorban emissziós és reflexiós ködök), amelyek kiterjedtek, megjelenésük diffúz, és egyáltalán nem csillagszeruek. A Tejútrendszer csillagközi anyag - mint ahogyan ez az általános helyzet az Univerzum barionos anyagában - nagyrészt hidrogénbol áll, és teljes tömegét tekintve kb. 25%-ban tartalmaz héliumot. Bár az egyéb elemek teljes tömegaránya 1-2%, hatásuk egyáltalán nem elhanyagolható, foleg a csillagközi anyag energiaháztartása szempontjából. A nehezebb elemek megjelenhetnek a gázfázisban is (mint a H és He), de alkothatnak nagyobb méretu porszemcséket. A por a Tejútrendszerben a csillagközi anyag tömegének kb. 1%-át teszi ki. A gáz és a por mellett a csillagközi anyaghoz szoktak még sorolni minden egyebet, amely nem szigorúan egy kiválasztott helyhez kötött és nem fér bele a "csillag" kategóriába. Így a csillagközi anyag része a gáz és a por mellett az intersztelláris sugárzási tér, a kozmikus sugárzás, és a Tejútrendszer mágneses tere. Ennek ellenére, ha általában csillagközi anyagról beszélünk, akkor a gáz és porkomponens együttesére gondolunk (ezt mi is így tesszük a továbbiakban).

 

A csillagközi anyag tömege a galaxis teljes tömegéhez képest a galaxis típusától függ, a Tejútrendszerben és a hasonló spirálgakaxisokban átlagosan kb. 10%. Irreguláris galaxisokban ez az arány akár 50% is lehet, és az arány minden galaxisban magasabb volt a galaxis fiatalkorában. Az arány a Tejútrendszeren belül is változik a galaktocentrikus távolsággal, a Nap helyén az arány az átlagosnál magasabb, mintegy 30%.

Anyag, tér és idő

 


Három fogalom, amely egy egységes fizikai valóságot alkot. Egymás nélkül igazából nem sokra mennének.


A teret persze definiálhatjuk egyfajta helynek is, amely szükséges, hogy létezzen. Különben hol lenne mindaz, ami a világunkban megtalálható?


Arisztotelész, az ókor egyik legnagyobb gondolkodója a Világegyetem terét teljesen abszolútnak hitte. Szerinte a tér olyan objektív, mozdulatlan valóság, amelyet minden szubjektív megfigyelő egyformának észlel, és amelyhez a különféle elmozdulásokat kell viszonyítanunk.


Isaac Newton mozgásegyenletei már összeegyeztethetetlenek ezzel a felfogással. Newton mechanikájából egyértelműen következik, hogy a tér nem mondható abszolútnak. Ha például egy egyenletesen mozgó vonatban leejtünk egy tárgyat, akkor azt a vonaton utazók ugyanúgy látják esni, mintha a pályaudvaron ejtették volna le. Azonban a pályaudvaron álló megfigyelő számára a vonaton leeső tárgynak egészen más pályája van, mint a vonaton utazó megfigyelő számára. Vajon melyiküknek van igazuk? Mindkettőjüknek. Saját vonatkoztatási rendszerükhöz viszonyítva mérési eredményük helyes, nincs megkülönböztetett vonatkoztatási rendszer, amelyben mérve abszolút pályája van a testnek. Az egyik vonatkoztatási rendszerhez képest a másik úgy mozog, mint ahogy ő mozog a másik számára. A tér tehát nem abszolút. 


Newton törvényei minden egymáshoz képest egyenletesen transzlációs mozgást, azaz egyenletes és forgásmentes mozgást végző koordinátarendszerben érvényesek.


Egy angol fizikus, Maxwell elektrodinamikai elméletével bebizonyította, hogy az elektromágneses hullámok, így a fény is, állandó sebességgel haladnak, tekintet nélkül arra, hogy milyen vonatkoztatási rendszerből figyeljük meg őket. Ez a tétel összeegyeztethetetlen volt a fenti, ún. Galilei-féle relativitás elvvel.


Einstein érdeme éppen az volt, hogy e két, látszólag egymással logikailag ütköző jelenség köré tudott egy olyan elméletet építeni, amelyben a két principium megfér egymás mellett. Ez a speciális relativitáselmélet.


Amikor megállapították a fény haladási sebességét (Michelson), úgy gondolták, hogy ez a sebesség a teret kitöltő "éter"-hez viszonyítva értendő. Az éter eszerint az elmélet szerint anyagi részecskékből állt volna. A probléma csak az volt, hogy a mérések szerint a fény az étert bizonyos sebességgel keresztülhasító koordinátarendszerekhez viszonyítva is állandó sebességgel mozgott.


Einstein a problémát úgy oldotta meg, hogy feladta azt az elképzelést, miszerint az idő abszolút. Ha egy test a fénysebességet megközelítő sebességgel halad, szubjektív időérzete jelentősen lelassul: órája lassabban kezd el járni. Egy szuperszónikus űrhajón az asztronauta csak két évet öregszik, amíg a Földön 3.6 millió év telik el! Így csökken a szubjektív sebessége is, ezért lehetséges, hogy a fény sebességét állandónak tapasztalja.


A speciális relativitás elmélet egyértelműen egyesíti a teret és az időt egy közös rendszerré. A jelenségeket egy négydimenziós téridő grafikonon, a Minkovski-féle térben követi végig, amelynek három térdimenziója és egy idődimenziója van. A Minkovski-tér pontjai az események, amelyeket négy koordináta (három helykoordináta és az esemény ideje) határoznak meg.


Az általános relativitás elmélete kiegészíti a speciális relativitás elméletet. Az előző minden természeti törvényre megfelelő leírást ad, kivéve a gravitációra. Az általános relativitáselmélet szerint a tömeg meggörbíti a teret. Az egydimenziós tér, az egyenes meggörbítve egy kört alkothat. Így a görbült egyenes, bár kerülete megadható egy véges számmal, végtelen kiterjedésű, mert körbe-körbe járva soha nem találjuk meg a végét. Görbült kétdimenziós felület például a gömb, amelynek ha kiterítjük a felszínét, egy síkot kapunk. Háromdimenziós teret még könnyen elképzelhetünk, de egy görbült háromdimenziós teret már nehezen. Annyit mindenesetre tudunk róla, hogy háromdimenziós felülete van. Az Univerzum tere ilyen háromdimenziós görbült tér. Ezt a meggörbülést a benne elhelyezkedő anyag okozza. Amikor azt mondjuk, hogy a gravitáció hat valaminek a mozgására, akkor valójában a test egyenes irányban mozog a térben, de mivel a tér meggörbült, kényszerűségből követi a görbületet, és ezért látszik külsőleg úgy, mintha máshogy mozogna. Egy ilyen görbe felületen egész mást jelent például a háromszög, a négyzet fogalma, hiszen az euklideszi geometria egyeneseit itt görbék helyettesítik. A görbült teret a Bolyai-Lobacsevszki geometria írja le pontosan.


Az anyag tehát megmondja a térnek, hogy milyen legyen, a tér pedig megmondja az anyagnak, hogy merre menjen.


Az általános relativitáselmélet egyik alapvető következtetése, hogy az órák lelassulnak nagy tömeg közelében. Egy neutroncsillag vagy fekete lyuk közelében a megfigyelő szubjektív időérzete egészen más, mint a földi megfigyelőé.


A legújabb kvantumfizikai megfigyelésekből azt kell gondolnunk, hogy a térnek valahogy - furcsa módon - nagyon egységesnek kell lennie. A lineáris szuperpozícióban lévő részecskék, úgy tűnik, egyszerre lehetnek több helyen és "tudnak arról", hogy mi történik a tér különböző pontjain.


A tér tehát nem csak egy üres hely, az idő sem csupán egy passzív koordináta: mindketten dinamikusan változó jelenségek. Az Univerzum színházában ők ketten alkotják a színpadot, amelyen a főszereplő, az anyag fergeteges színdarabot játszik. Ki rendezte meg a darabot? A modern tudomány nem szereti azt a kifejezést, hogy "természetfeletti", ám már egyre inkább beismeri, hogy bárki is a rendező, a téren, az időn és az anyagon kívül helyezkedik el.

 

Ez történt a közösségben:

M Imre mostantól Tag

Albert László 1 hete új képet töltött fel:

Igy_mutat_az_a_terseg_a_vilagurben_ahol_epp__szo_szerint__egy_csillag_szuletik_2026509_6944_s

Albert László 1 hete új képet töltött fel:

A_deli_egbolt_csodajakent_emlegetett_carinakod_lathato_amely_csak_a_fold_deli_feltekerol_eszlelheto_persze_onnan_sem_egyszeru_hiszen_7500_fenyevre_van_tolunk_2026508_3096_s

Albert László 1 hete új képet töltött fel:

Igy_nez_ki_amikor_egy_fekete_lyuk_beszippant_egy_csillagot_2026506_5673_s

Albert László 2 hete új blogbejegyzést írt: Öngyilkos csillagot találtak

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu